Kolumbiában diákok ezrei követeltek békét azután, hogy a vasárnapi népszavazáson a voksolók többsége nemet mondott a kormány és a gerillák békeszerződésére.

A főváros, Bogota belvárosa gyertyafényben úszott szerdán este.

A fiataloknak elegük van a vérontásból, aminek több százezren estek áldozatul az elmúlt ötven évben.

Ez a lány arról beszél, hogy nem akarnak több olyan békekötést, amely pártérdekeket szolgál. A béke mindenkié, nem sajátíthatja ki senki. Néma menetükkel ezt akarják kifejezni. A gyertyaláng pedig arról szól, hogy még él bennük a remény. Hogy mindennek ellenére készek a megbékélésre.

A kolumbiai kormány négy éven át tárgyalt a gerillaszervezet, a FARC vezetőivel, míg végül pár hete megállapodtak. De sokak szerint a kormány túlságosan engedékeny volt.

Úgyhogy a delegációk megint tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy újravegyék egyezségük néhány pontját.

A békeszerződés kritikusainak vezérszónoka, az egykori államfő, Alvaro Uribe azt hangsúlyozta a kampány során, hogy ők is békét akarnak, de ehhez szerintük komolyabb garanciák kellenek, mint amilyenek a megkötött szerződésben vannak.

Éppen ezért, vagyis a békekötés sikere érdekében – évek óta először – megbeszélést folytatott Kolumbia mostani elnökével, Juan Manuel Santosszal.

A népszavazás végeredményének hírére a FARC tárgyalódelegációjának vezetője, a Timosenko néven ismert gerillaparancsnok is úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen békét akarnak, mégpedig megalapozott és tartós megbékélést, úgyhogy készek a további tárgyalásokra.

A FARC a múlt század közepén alakult a kolumbiai kommunista párt katonai szervezeteként. Mostanra az ország körülbelül 40 százalékát, ezzel együtt a kolumbiai drogtermesztés és kábítószerkereskedelem nagy részét ellenőrzi.

A gerillák azzal hirdették meg háborújukat a kormány ellen az 1960-as évek második felében, hogy érvényt szereznek a nép, leginkább a parasztság érdekeinek a politikai, illetve a városi elit ellenében.

Hadseregüket még pár éve is húszezresre becsülték. Mostanra állítólag nincsenek hétezernél többen.

A kormány és a gerillák fél évszázados háborújában több mint 260 ezer ember halt meg és legalább hatmillióan váltak földönfutóvá Kolumbiában.