Ciprus újraegyesítésének reménye ismét felerősödött, miután az érintett felek újból tárgyalásokat folytattak Genfben.

A török elnök azonban elutasítja a török csapatok kivonását Ciprusról. Addig semmiképp nem hajlandó erről tárgyalni, amíg Görögország meg nem teszi ugyanezt a lépést – közölte Erdogan elnök. Törökország mintegy 30 ezer katonát állomásoztat a sziget északi részén. Görögország pedig mintegy ezer katonát küldött a szigetre.

– Már beszéltünk erről korábban is. Ha erről van szó, akkor mindkét oldalnak vissza kellene vonnia a csapatait teljes mértékben – mondta a török elnök.

Genfben véget értek, de január 18-án szakértői szinten folytatódnak a ciprusi rendezésről kezdett tárgyalások.

A sziget biztonságát garantáló hatalmak – Görögország, Törökország és Nagy-Britannia – külügyminiszterei csütörtök estig tanácskoztak.

– A végső döntést az embereknek kell meghozniuk egy népszavazáson. Úgy értem, egy referendum mindkét oldalon, ugyanazon a napon. Természetesen csak akkor fogjuk tudni a választ, amikor már látjuk az eredményt – hangsúlyozta, az ENSZ ciprusi megbízottja, Espen Barth Eide norvég diplomata.

Nikosz Anasztasziadisz, a Ciprusi Köztársaság elnöke és a sziget északi, török részét irányító Mustafa Akinci hétfő óta tárgyalt Genfben, és csütörtökön egy nemzetközi zárókonferenciát tartottak a sziget biztonságát garantáló hatalmak részvételével.

A konferencia elnöke António Guterres ENSZ-főtitkár volt, aki szerint az eredmények biztatók, ám gyors megoldásra nem szabad számítani.

Ciprus 1974 óta megosztott, amióta a török hadsereg megszállta a sziget északi részét, válaszul a görög ciprióták puccsára, amelynek célja az ország Görögországhoz csatolása volt. 2004 óta az Európai Unió tagja a Ciprusi Köztársaság, amely a sziget déli részére terjed ki, ahol a görög lakosság él. Az északon 1983-ban önhatalmúlag kikiáltott Észak-Ciprusi Török Köztársaságot csak Ankara ismeri el.